Na de ki az a Leonááárd?

Minden fejlett társadalom tagjai tudják, hogy az emberekhez embereken át vezet az út. Ugyan az egyén az, aki eldönti, hogy cselekszik-e vagy sem, de mint ahogy a közmondás is tartja, „Egy fecske nem csinál nyarat!”. Azaz ahhoz, hogy valami komoly dolog történhessen emberekre, emberek kisebb, nagyobb csoportjaira van szükség. Az emberi közösségek sokfélék lehetnek, szerveződésük célja, működési formájuk, tagjaik kapcsolódási érdeke és sok más egyéb szempont szerint.

Oroszlány, talán a „szocialista város” jellege okán mindig is sokféle közösség otthona volt. A legkülönfélébb munkahelyi közösségek, a szakmai azonosság alapján szerveződő közösségek, az azonos tevékenység miatt kialakuló közösségek mindig szerves részei voltak a városnak. A város mindenkori vezetése nagy hangsúlyt fektetett ezen közösségek támogatására. Csak ebben az évben 100 millió Ft közpénzt fordít az önkormányzat a civil és sportszervezetek támogatására direkt, vagy pályázati formában elérhető módon.

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a közös élettér mennyire befolyásolja az emberek mindennapjait. A rendszerváltást követően a korábbi állam, az OTP és a legkülönfélébb társulások által épített sok-sok bérlakást az éppen benne élők megvásárolhatták, így kialakítva a mai életközösségeket, amelyek lakásszövetkezeti vagy éppen társasház-közösségi formában működnek azóta. Aki része egy ilyen mindenféle különösebb céltól vagy szervezettségtől mentes közösségnek, az tudja csak igazán, hogy mennyire problémás a gyakran 30-40, vagy a nagyobb közösségek esetében 70-100 család ügyes-bajos dolgait összeegyeztetni.

Én egy olyan lakóközösség része vagyok, amelyben egy kisebb falu lakosainak megfelelő számú család él. A lengyel tízesben 99 lakóingatlan és 4 egyéb ingatlan található. Ám amikor a közösség életének fontos mozzanatairól dönteni kell, soha sem jön össze 10-15 családnál több a problémák megbeszélése és a megoldások megtalálása érdekében. Ettől függetlenül a közösség úgy ahogy elműködik immár közel 30 éve. Azonban ha megkérdezgetjük az egyes lakókat, hogy nekik mi a véleményük a „közösségről”, akkor órákig tudják sorolni, hogy milyen problémák vannak az épületen belül, az épületen kívül, vagy az épület tágabb környezetében. Mivel családi vállalkozásunkban közel 40 ilyen közösség sok-sok száz családjával állunk napi szintű kapcsolatban, így pontos képünk van arról, hogy a legkülönfélébb problémák minden közösségben előkerülnek kisebb, nagyobb mértékben. A városban tíznél is kevesebb olyan „kezelő” van, akik közel ekkora, vagy ennél nagyobb nagyságrendben foglalkoznak napi szinten emberekkel és emberek közösségeivel és biztos vagyok abban, hogy az ő tapasztalataik is hasonlóak.

2014 óta vagyok önkormányzati képviselő és azóta vezetem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság munkáját. Ez az a bizottság, amely döntéseivel, javaslataival nagymértékben képes befolyásolni a városban élők életét. Az első pillanattól kezdve nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a város lakosainak véleménye egyrészt megismerhető, másrészt beépíthető legyen a döntéseket megelőző folyamatokba és később a döntéseim meghozatalába. Fórumok, online egyeztetések, levelezés, postaládába bedobott és bejárati ajtókra kiragasztott tacepaókon kértem az embereket, hogy mondják el véleményüket, javaslataikat egy-egy kérdéskörrel kapcsolatosan. Ennek ellenére sajnos csak a ciklus utolsó évében indultak el olyan folyamatok, amelyekben az emberek már kisebb, nagyobb csoportokban kezdték megfogalmazni véleményüket egy-egy tervezett intézkedéssel, vagy már meghozott döntéssel kapcsolatosan. Erre vártam évek óta. Nagy öröm volt számomra, hogy több, mint három évnyi napi szintű egyirányú kezdeményezést követően végre elindult valami a másik oldal felől és ráadásul olyan módon, amit mindig is hiányoltam. Emberek egy-egy kisebb csoportja az élettere miatt kezdett közösen véleményt nyilvánítani és beleszólni várospolitikai kérdésekbe.

De miért írogatok már megint ilyeneket!?

Mert pontosan tudom, hogy az emberek teljesen másként állnak hozzá egy-egy folyamathoz akkor, ha annak kialakításában és megvalósításában személyesen is érintettek. Tudom, hogy a közösségben végzett munka nem csak hatékonyabb, de az egyén számára is nyújt olyan többletet, amelytől a lelke lesz sokkal boldogabb. Még kölyökkoromból tudom, hogy a közösen létrehozott értékek mennyivel becsesebbek és mennyi belső energiát képesek az embereknek biztosítani.

Ezek a gondolatok vezettek el oda, hogy a következő ciklusban teljesen új alapokon akarom elkezdeni a képviselői munkát. Eddig csak „felbujtó” voltam, de most aktív résztvevő és ha nagyon muszáj akkor vezető/irányító kívánok lenne egy olyan társadalmi folyamatban, amely egy városrész lakóit, közösségeit szervezi tevékeny közösségbe. Amelynek tagjai nem csak határozott véleménnyel vannak szűkebb lakókörnyezetükről, de aktívan tenni is akarnak annak változása, fejlődése érdekében. Önálló ingatlanok tulajdonosait, lakóközösségek tagjait, társasházi képviselőket és lakásszövetkezeti vezetőket, a területen működő vállalkozásokat akarok egy nagy aktív gondolkodó, tervezgető, véleménynyilvánító és megvalósító közösségé összefogni. Egy olyan szabadon szerveződő közösségé, amelynek minden tagja azonos szinten vehet részt a közösség tevékenységében. Ha a közösség létrejön, én úgy gondolom, hogy nekem mint önkormányzati képviselőnek nincs más dolgom, mint a közösséget a szervező munkámmal életben tartani, támogatni és a feléjük tett nyilatkozatom alapján valóban képviselni közösen megfogalmazott érdekeiket a testületi döntések során.

Létezik egy gondolat, amelyet a GloCal szó fémjelez, amely a globális és lokális szavakból jött létre és azt az általános értéket fogalmazza meg ebben a hat betűben, hogy „Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan!”. Én azt gondolom, hogy ez Oroszlányon is működtethető. Hiszem, hogy ha igazoljuk a 7. számú választókerületben fenti gondolataim működőképességét, akkor az ragadós példával szolgálhat a többi választókerület lakosainak és az őket elvileg képviselő politikusoknak. Így elkezdődhet egy olyan folyamat, amely ugyan lokálisan, egy választókerületen belül indul, de hatásai globálisak, azaz az egész városra kihatással lehetnek.

Oké, oké, de ki az a Leonááárd? – és mi köze van ehhez az egészhez.

Leonárd egy öntudatos oroszlán! – aki remélem képes lesz majd megtestesíteni és jelképezni az „Együtt, egymásért, önmagunkért” életmódot. Aki fémjelzi majd mind azt, amit feljebb leírtam. Aki mindenki számára elfogadható, mert egyrészt szerethető, másrészt erős, harmadrészt pedig felül tud emelkedni minden kicsinyes dolgon. Büszke mindarra, amit a vele együttműködők elértek és létrehoztak és ha kell képes megvédeni ezeket az értékeket.

Nagy megtiszteltetés lenne számomra, ha az általa fémjelzett közösség tagjait képviselhetném a következő öt évben a város képviselő-testületében a 7. számú választókerület képviselőjeként.