Ki mint vet…

Gondolatok a 2019-es költségvetés elfogadása előtt

Minden komolyabb szervezet, legyen az költségvetési, vagy vállalkozói tervezi saját feladatait, tevékenységeit és az ehhez felhasználni kívánt pénzeszközeit. Még a mi családunk is – talán mert túl sok közgazdász van közöttünk (2/3) – az év elején átbeszéli, hogy az adott évben milyen nagyobb kiadások várhatóak és azokat milyen forrásokból rendezzük majd. Szerintem ezzel minden magára valamit is adó ember, vagy szervezet így van.

Vannak azonban olyan gazdálkodó szervezetek akik számára a tervezést jogszabály írja elő. Nem csak azt, hogy KELL, hanem azt is, hogy HOGYAN. Sokan vannak, még a velem egy politikai csoportosulásban is, akik szerint ez egy felesleges hülyeség, mert úgy sem az lesz, ami a tervekbe bekerül. Ebben részben akár még igazuk is lehet, de én azt gondolom, hogy egy felelősen gondolkodó vezetés (legyen az egy város, vagy egy vállalkozás vezetése) számba kell, hogy vegye lehetőségeit és végrehajtandó feladatait, valamint azok anyagi kihatásait. Az önkormányzat esetében erre való a költségvetés.

Való igaz, hogy egy adott pillanatban készített terv nem képes megfelelni a rendkívül dinamikusan változó valóságnak. De a különböző szakemberek feladata és felelőssége, hogy az „álmokat” és a valóságot folyamatosan összehasonlítsák és az előbbit az utóbbi ismeretében pontosítsák. Ezért van az, hogy a felelősen eljáró szervezetek havi, vagy negyedéves szinten „újragombolják” elképzeléseiket és a már ismert változásoknak megfelelően korrigálják éves terveiket. Az önkormányzat képviselő-testülete is ezt teszi havi, kéthavi rendszerességgel.

A költségvetés talán abban különbözik egyéb hasonló tevékenységek pénzügyi tervezésétől, hogy ennél a politika – annak látása, ahogy a világ dolgait szeretnénk ha mennének – erősen befolyásolja a terv kialakulását. Egy önkormányzat életében is sajnos alapállapot, hogy sohasem áll rendelkezésre annyi forrás, mint amennyit a település érdekében ne lehetne értelmes célok megvalósítására felhasználni. Sőt a legnagyobb probléma, hogy bevételei az esetek nagyobb részében csak minimálisan képesek finanszírozni az igények által meghatározott feladatokat. Azaz az igényekből erősen faragni kell. Ezt a döntéshozók azonban nem jókedvükben, hanem felelős gondolkodásuknak és politikai hovatartozásuknak megfelelően próbálják korrekten kezelni. De a döntéshozók éppen azért tagjai más-más politikai szervezeteknek, mert bizonyos dolgokat másként látnak és szeretnék ennek megfelelően alakítgatni az éves működést alapjaiban meghatározó költségvetést is. A szabályok szerint február első felének végére létrehozandó települési költségvetés elfogadásához az adott képviselő-testület többsége szükséges. Így a kialakult és elfogadott tervet az igények és lehetőségek mellett még a politikai egyezkedések is erősen befolyásolják. És egy választási évben teljesen természetes, hogy minden politikai szervezet gondolkodását befolyásolja ennek nyomasztó árnya.

De mit érdemes tudni Oroszlány város 2019. évi költségvetéséről és annak kialakulásáról? Az alábbi gondolatokat mint a baloldali frakció tagja és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke teszem közzé. Remélve, hogy a város érdeklődő lakosainak segít egy kicsit megérteni és eligazodni a számok tengerében.

Ez a költségvetés is, mint minden ilyen pénzügyi terv a bevételek és kiadások vizsgálatát és bemutatását biztosítja. (Én személy szerint kifejezetten sajnálom, hogy a vállalkozások terveihez hasonlóan itt nem készül cash-flow terv, amely képes lenne bemutatni, hogy legalább hónapról-hónapra milyen a pénz be- és kiáramlása. Ugyanis ez időben is jobban tervezhetővé és láthatóvá tenné az egyes feladatok végrehajthatóságát is.) Ettől függetlenül nézzük az ingoványosabb területet, azaz a bevételeket.

Bevételek bemutatása

Az önkormányzatok többféle forrásból tudnak pénzt biztosítani feladataik végrehajtásához. Ha azt vesszük, hogy egy település önkormányzata valójában az állam meghosszabbított keze (bizonyos megkötések mellett) akkor azt mondhatjuk, hogy minden olyan feladat végrehajtáshoz, amelyet jogszabály előír, mint tágabb értelemben vett állami kötelezettséget, központi forrást kellene, hogy kapjon. Erre a célra az önkormányzatnak átadott pénzeszközöket nevezzük állami finanszírozásnak és a belőlük kifizetett dolgokat kötelezően végrehajtandó feladatoknak. Azt, hogy milyen feladatok tartoznak ebbe a körbe természetesen jogszabályok rögzítik.

A kötelező feladatok mellett minden település (saját teherbírásának megfelelően) vállalhat önként is feladatokat, amelyek forrását önmagának kell biztosítania. Ezek finanszírozásába (fontosságuknak megfelelően) beszállhat az állam is különböző formákban, mint például pályázati támogatással.

Korábban az önkormányzatok dönthettek arról, hogy jövőbeli bevételeik terhére bizonyos célok magvalósítása érdekében hitelt vesznek fel és abból biztosítják az adott, nagyobb összeget igénylő feladat végrehajtását (például egy intézmény építését, vagy felújítását). Azonban napjainkban ilyet csak akkor tehetnek meg, ha azt egy „mindenhez jól értő” miniszter, megengedi számukra. És azt is alapvetően csak a kötelezően ellátandó feladatok tervezett finanszírozására hagyja jóvá. Ennek hasznossága és léte sok politikai vitát generált az elmúlt időben, azonban sajnos egyelőre ez van, így kell kezelni a hitelek felhasználhatóságát, tervezhetőségét egy önkormányzati költségvetés összeállítása során.

Az önkormányzat egy másik lehetőséggel is számolhat a költségvetés bevételi oldalán, ami nem más, mint az előző évben fel nem használt pénz. Ha nagyon kötözködünk, akkor ilyennek nem kellene lennie, de tény az, hogy az előző év végére nem lehet minden pénzt felhasználni, így bizonyos mennyiségű pénz megmarad (pénzmaradvány), amelynek felhasználása a következő évben tervezhető, mint bevétel.

A végére hagytam az állam legnagyobb forrásgyűjtő eszközét, az adót. Az adók egy része az államhoz, más része az önkormányzatokhoz folyik be. Az államhoz befolyat adók egy része továbbá visszakerülhet az önkormányzatokhoz (helyben maradó adók). Oroszlány esetében az adók képezik a bevételek túlnyomó részét. De lássuk akkor a részleteket.

A város költségvetésének jelen állapot szerinti főösszege (a bevételek és kiadások értéke) több, mint 6 milliárd forint, pontosan 6 018 millió Ft. Ennek nagyobb részét az adóbevételek teszik ki, amelyek értéke 3 294 millió Ft. Ennek tetemes része a helyi iparűzési adó, amely 2 949 millió Ft-ot képvisel az adóbevételek között. Ez a bevételek 49%-a. (Csak érdekességként említem, mert több lakossági észrevétel is van a gépjárműadó felhasználását illetően. Ebből a város közel 52 millió Ft bevételt realizál várhatóan 2019 évben. Érdemes megnézni, hogy a város mennyi kiadást tervez az utak, járdák és parkolók üzemeltetésére és fejlesztésére. Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy ennél jelentősen többet.)

Az államtól normatív támogatás címén (kötelező feladatok ellátására) 2019-ben várhatóan 740 millió Ft-ot kap a város. Ezzel szemben szolidaritási adó címén 388 millió Ft-ot vissza is kell fizetni az államnak. Ha azt is számításba vesszük, hogy az állam forgalmi adófizetési kötelezettséggel is terheli az önkormányzatokat is, amelynek összege közel 363 millió Ft, akkor azt mondhatjuk, hogy az állami elszámolás egyenlege 11 millió Ft befizetés az állam kasszájába. Ha sarkosan fogalmazunk, akkor azt mondhatjuk, hogy Oroszlány város egyetlen forint állami forrást sem kap a kötelező feladatok elvégzésére, azonban 11 millió forinttal hozzájárul az állam forrásaihoz. (Lesz még egy pontja a gondolatoknak, amikor szintén azzal foglalkozom majd, hogy az állam milyen formában nehezíti még az önkormányzatok működését a bérekkel kapcsolatosan.)

Nézzük akkor, hogyan is állnak össze a város 2019-es bevételei:

A részletek a http://www.okis.hu/facebook/2019-ktgvterv.pdf címen elérhetők.

Az eddig leírtak a fenti PDF dokumentum 1-3 oldalán található adatok alapján összerakhatóak, illetve ellenőrizhetőek. Ennek megismerése 5-10 perc alatt bárki számára megtehető, akit valóban érdekel a város gazdálkodása és annak főbb számai. Aki részleteiben is kíváncsi a bevételi adatokra, az nézze át az 5-8 oldalak táblázatait is.

A költségvetési tervtáblázatokban nem csak a 2019-es tervszámok szerepelnek, hanem a 2018-as év tervszáma is. Érdekes lehetne még a 2018. évi tényleges adatok megismeréseként megszerezhető információk, azonban ilyen adatok majd csak május végén fognak rendelkezésre állni, amikor elkészül a 2018. év költségvetési beszámolója. Addig is viszonyítási alapnak javaslom az utolsó 2018. évi költségvetés-módosítás tábláinak tanulmányozását, amelyről a képviselő-testület 2018. november 27-én 2. napirendi pontként tárgyalt. Ebben azért már a később elkészülő tényleges beszámolóhoz közelálló adatok találhatóak. (Meglátásom, hogy az adatok összevetése a jelenlegi tervezet adataival a figyelmes érdeklődők számára több érdekességet is tartogatnak.)

Kiadások bemutatása

A város tényleges működését különféle intézmények, valamint piaci alapon működő vállalkozások és gazdálkodó szervezetek biztosítják. Ezek fenntartása és finanszírozása jelentős költségeket jelent a város számára. Ezen felül a város további forrásokat biztosít a város közterületeinek és intézményeinek felújítására és fejlesztésére is, amelyek falhalmozási kiadásként jelentkeznek. Ebben a fejezetben a városi költségvetés kiadási oldalát veszem górcső alá.

Mint említettem a város elvégzendő feladatait egyrészt kötelező, másrészt önként vállalt feladatok formájában biztosítja. Az önkormányzatokról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mi minősül kötelező feladatnak, így ebben az önkormányzatok keze meg van kötve.

Nézzük akkor a kiadások főszámait:

Jogos kérdés azonban, hogy jó-jó vannak kötelező és önkéntes feladatok, de mik is ezek pontosan. Mint oly sok mindenben persze az ördög itt is a részletekben lakozik. Lássuk, hogy mit is mutatnak a további részletezések.

A város 2019-ben bérekhez kapcsolódóan 1 618 millió Ft költséggel számolt, amelyben a járulékok összege 284 millió forint. (Most térnék vissza egy korábbi gondolathoz, amely a felelősen eljáró államhoz kapcsolódik. Mint írtam, a tényszámok azt mutatják, hogy az állami támogatás a szolidaritási adó és az ÁFA miatt teljes mértékben visszakerülnek az államhoz. Ezt a helyzetet azonban tovább rontja a béremelések miatti többlet költség, amely a személyi jövedelemadó és a járulékok miatt további súlyos milliókkal terhelik az önkormányzatokat. Ez tulajdonképpen szemfényvesztés, ugyanis az állam az egyik zsebéből a másikban pakolgatja a pénzt, csak közben az a csattanó, hogy az önkormányzatok működését nehezíti és a saját pozícióit erősíti a kormány. Én azt gondolom, hogy egy felelősen működő állam ezt nem egészen így teszi.)

A dologi kiadások 1 195 millió Ft-ot, még a felhalmozási is felújítási kiadások 1 522 millió Ft összeget tesznek ki. A város 92 millió Ft tartalékkal számol, amelyből 62 millió Ft-ot célhoz kötötten tesz félre. A szolidaritási adóról korábban már volt szó, ennek összege 388 millió Ft. A közüzemi díjak 174 millió Ft-ot, az élelmezési kiadások 192 millió Ft-ot tesznek ki. Segélyezésre 44 millió Ft, míg pénzeszköz átadásra 296 millió Ft tervezett a városvezetés.

Az adatok a korábban idecitált táblázat 3-4 oldalán tekinthetőek meg. Az önkormányzat személyi kiadásai 9-10 oldalakon, míg az polgármesteri hivatal hasonló kiadásai a 11-12 oldalakon tekinthetők meg.

A kiadások szempontjából igazából a 6. melléklet (önkormányzat – 13-24 oldalak), a 7. melléklet (polgármesteri hivatal – 25-29 oldalak), a 8. melléklet (intézmények – 30-31 oldalak) és a 9. melléklet (felhalmozás – 32-35 oldalak) nyújtanak részletes tájékoztatást. Számomra, mint VFKB elnök a 6. és 9. mellékletek fontosak, ugyanis ebben vannak azok a tételek, amelyek úgymond a bizottság kompetenciájába tartoznak. A 6. melléklet az önkormányzat működési kiadásait, még a 9. melléklet a felhalmozási kiadásokat tartalmazza. A következőkben ezekből emelnék ki pár számomra is fontos, vagy érdekes elemet.

Önkormányzat működési kiadásai (6. melléklet – 13-24 oldalak)

A város továbbra is komoly összeget költ az uszoda és strand (72 millió Ft), valamint sportlétesítmények működtetésére (115 millió Ft). A korábbi városszolgáltató (Varikont Kft.) helyébe lépett Oroszlányi Ingatlankezelő és Hasznosító Zrt. tevékenységi körébe tartózó parkfenntartás 125 millió Ft-ba, útfenntartás 122 millió Ft-ba kerülnek. (Itt térnék vissza első körben a gépjárműadó kérdéséhez. A Facebookos felvetések szerint a város miért nem költi az adóbevételt a város útjaira!? Na akkor nézzük! A város gépjárműadó bevétele 52 millió forint. Ehhez képest csak üzemeltetésre 122 millió forintot költünk, amelyben nincs benne a felújítás és a fejlesztés, vagyis új utak, parkolók építése, amelyre kicsit később térnék ki. Ennyit arról, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak a vélemények. Ez is az egyik oka annak, hogy állandóan arra kérem a városlakókat, hogy nézzék már meg a táblázatokat és utána fogalmazzák meg véleményüket.) A város és községgazdálkodás fogalma alatt felsorolt több, mint harminc tétel együttesen 174 millió Ft értéket képvisel, amelyből komoly tételt az egészségügyi program keretében megvalósuló prevenciós program (különféle védőoltások) 14 millió Ft és a médiaszolgáltatás (városi TV és újság) 57 millió Ft jelentenek.

Sokszor felvetődik a közmunka kérdése, amikor egyes területeken kevésnek mutatkozik a hadrendbe állítható emberek létszáma. Látható, hogy ebben a témakörben a város kiadásai összesen a 2 millió forintot sem érik el, azaz nincs komolyabb létszám ezen a területen a városban.

A következő nagyobb csoport a kiadások között a közüzemi díjak, amelyek között a strand- és sportlétesítményekhez kötött költségeket kívánom itt most csak kiemelni. A korábbi összesen 187 millió forinthoz jön még 20 millió Ft az uszodához és 21 millió Ft a sportlétesítményekhez. Ezzel a két téma együtt a városnak immár összesen 229 millió forintjába kerül.

A következő nagyobb falat a pénzeszközök átadása a kiadási oldalon. Itt található minden olyan kiadás, amellyel a város különféle szervezetek működéséhez járul hozzá. Ezen belül 19 millió Ft a civilszervezetek, 68 millió Ft pedig a sportszervezetek támogatására fordítódik. Ezzel a sporthoz kapcsolódó városi kiadások közel 300 millió forintot képviselnek a városi költségvetésben!

A korábban városi tulajdonban és fenntartásban lévő intézmények (oktatás, nevelés, egészségügy) működéséhez és az ott dolgozók munkájának elismerésére az önkormányzat együttesen éves szinten 64 millió Ft-t tervez elkölteni. A közösségi közlekedésre (ingyenes helyi járatok üzemeltetése) 32 millió Ft-t, a városi tűzoltók működésére 75 millió Ft-t szán az önkormányzat 2019 évben.

A 6. mellékletben részletezett költségek kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bemutatását biztosítják a fentebb megadott PDF fájl 18-24 oldalain található táblázatok. Érdemes megnézni, hogy milyen jogszabály által előírt feladatokon kívüli egyéb feladatra költik a döntéshozók a város forrásait.

Az önkormányzat felhalmozási kiadásai (9. melléklet – 32-35 oldalak)

A tervek szerint az önkormányzat 1 256 millió Ft-t kíván elkölteni fejlesztésekre, amelyekből talán a legfontosabbak a Borbálai Óvoda felújítása (145 millió Ft), a Népek barátsága – Irinyi tengely I/b ütemének befejezése 90 millió Ft és a Táncsics Mihály út korszerűsítése (Handler-Mindszenti utcák közötti szakasz) 95 millió Ft értékben. További kisebb értéket képviselő tételekkel együtt a kötelező feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési kiadások összes értéke 428 millió Ft.

Az önként vállalt feladatok között a felhalmozási kiadásokat 792 millió Ft összeggel tervezi az önkormányzat, amelyek között a legnagyobb kiadásokat a Családok átmeneti otthona 151 millió Ft, a kerékpárút 106 millió Ft, a kajakház 30 millió Ft, a Gárdonyi Sportcentrum 44 millió Ft és a Chudik Sportlétesítmény 30 millió Ft értékű fejlesztési kiadásai képviselik. A közel 800 milliós keretet tölti ki a Haraszt-hegyre tervezett tematikus játszópark 43 millió Ft-ja, valamint a tervezésekre szánt 45 millió Ft, továbbá az OIH Zrt. tőkeemelésére biztosítandó 59 millió Ft és a Lakásalap támogatására biztosítandó 10 millió Ft.

A sportos vonalat tovább gondolva a korábbi folyamatos évi 300 millió Ft-os kiadáshoz ebben az évben további több, mint 100 millió felhalmozási kiadás társul. Így a város sporthoz közeli kiadásokra mintegy 400 millió forint fog várhatóan költeni, ami több, mint az adóbevételek 10%-a!

Az önkormányzat fejlesztési kiadásai (10. melléklet – 36-37 oldalak)

Ebben a témakörben a lakosság számára legfontosabb érzékelhető kiadás a városi szennyvízhálózat bérleti díjához kapcsolódó GFT (gördülő fejlesztési terv) keretin belül megvalósuló 76 millió Ft-os Gönczi utca szennyvízvezeték csere.

Mint városfejlesztési bizottsági elnök azt kell mondjam, hogy a költségvetés 9. melléklete alapján az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Örülök annak, hogy ebben az évben mintegy 490 millió Ft-tal többet költ a város felhalmozási kiadásokra (nem számolva az intézmények ilyen jellegű kiadásait). Szomorúan veszem tudomásul, hogy idén nem fogunk tudni segíteni a Benedek iskolának a biztonságosabb működésük megteremtéséhez. Nem tudnak megújulni a folyóvizeink felett átívelő hidak, annak ellenére, hogy egyik-másik sajnos nagyon rossz állapotban van már.

A végén egy beismeréssel tartozom a Pénzügyi bizottság elnöke felé. El kell ismerjem igaza van abban, hogy a kiadásaink belső szerkezetét fontos lenne átértékelni. Ezt magam is többször hangsúlyoztam már. Azonban abban is biztos vagyok (mint ahogy erre már fentebb is utaltam), hogy ezt meg kell előzze egy lakossági egyeztetés. Hiszem, hogy a város lakói sajnos alapjaiban sincsenek tisztába a város anyagi lehetőségeivel és azzal, hogy a város vezetői mire pontosan mennyit költenek. Éppen ezért azt gondolom, hogy a politikusok feladata ennek közérthető módon való bemutatása, valamint egy többlépcsős egyeztetéssorozat végén annak eldöntése, hogy a város élhetősége és fejlődése érdekében tartható-e a jelenlegi finanszírozási modell, vagy abban komoly változások végrehajtása szükséges. Ennek hiányában mindig a pártpolitika és/vagy a város iránti képviselői elkötelezettség fog dönteni arról, hogy mire futja és mire nem mindannyiunk közös pénzéből.