Választási matematika

Azt már szerintem mindenki tudja, milyen eredményt hozott Oroszlányon az Önkormányzati választás. A képviselő-testület választott nyolc (8 fő) tagjából öten (5 fő) az MSZP-DK-EGYÜTT választási szövetség, hárman (3 fő) pedig a FIDESZ-KDNP pártszövetség jelöltjei közül kerültek a testületbe. Azt azonban szerintem kevesen tették meg, hogy vizsgálgassák, elemezgessék az elért eredményeket. Pedig érdemes. Lássuk mik láthatók a tényadatokból. Az érdekességek megtalálását segíti, ha az őszi választási eredményeket a tavaszi eredményekkel vetjük össze.

Választók számának alakulása

Az első érdekesség, hogy kicsivel több mint fél év alatt, mintegy 400 fővel nőtt az oroszlányi szavazásra jogosult állampolgárok száma. Egyetlen szavazókörben csökkent (4 fő – 2. szk), kettőben 10 fő körül nőtt (9. és 12. szk), az összes többiben átlagosan 30 fővel nőtt a választópolgárok száma. Míg áprilisban 15.320 fő, addig októberben 15.723 fő volt a nyilvántartott szavazók listáján. Ennek ellenére áprilisban 8700 fő, októberben mindössze 5500 fő érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az előző közel 57%, míg az utóbbi sajnálatos módon csak 35% részvételt jelent.

Országgyűlési képviselő- és polgármester-jelöltek

Áprilisban országgyűlési képviselőt, októberben polgármestert választottunk. Az erős hátszélben versenybe szálló Czunyiné dr. Bertalan Judit (3.073 szavazat) mindössze 6 szavazattal nyert Székely Antallal (3.067 szavazat) szemben, ami egy erős országos kampánnyal támogatott jelölt esetén szinte elhanyagolhatónak tekinthető. A helyhatósági választáson a baloldali jelölt Lazók Zoltán (2.506 szavazat) már jelentős 350 szavazattal nyert a kormányt is a háta mögött tudó Vargáné Vojnár Katalinnal (2.157 szavazat) szemben. Ugyan mindketten jelentősen alacsonyabb támogatottságot tudhatnak maguk mögött, de az egyértelmű, hogy a baloldali támogatottság ezen a területen arányaiban jelentősen nőt!

Még az áprilisi választásokon Székely Antal hat (6) szavazókörben végzett az élen, addig Czunyiné dr. Bertalan Judit nyolc (8) szavazókörben jeleskedett. A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a Szabó Mihály (Jobbik) kettő (2) szavazókörben tudta megszerezni a legtöbb szavazatot. Az őszi választásokon ebben is jelentős változás állt be. Amíg Lazók Zoltán, az összefogás polgármestere tizenegy (11) szavazókörben győzött, addig Vargáné Vojnár Katalin mindössze öt (5) szavazókörben jeleskedett. Ezen a megmérettetésen a Jobbik jelöltje nem tudott érdemi eredményeket felmutatni.

Pártok és egyéni képviselőjelöltek

A tavaszi voksolás során az országgyűlési képviselőjelöltek és a jelölő pártok teljesen eltérő eredményeket produkáltak. A kormánypártok Oroszlányon 2.842 szavazatot tudtak begyűjteni, ezzel szemben az ellenzéki összefogás 3.105 szavazatot. Azaz mintegy 260 szavazattal gyűjtöttek kevesebbet a kormányon lévő erők. Vagyis már ekkor is látható volt, hogy Oroszlányon a baloldali összefogás támogatottsága nagyobb, mint a kormányzó pártoké. Az áprilisi voksoláson a szélsőjobboldali erők mintegy 2.024 szavazatot (a megjelent szavazók 23%-a) tudtak begyűjteni.

A tavaszi választásokon az ellenzéki baloldali összefogás párjai tíz (10) szavazókörzetben végeztek az első helye, míg a kormánypártok mindössze öt (5) szavazókörben tudtak többséget szerezni. A szélsőjobboldal pedig jelöltjükhöz hasonlóan kettő (2) szavazókörben jeleskedett. Az őszi választásokon a baloldali összefogás (MSZP-DK-EGYÜTT) egyéni jelöltjei hozták a tavaszi eredményeket (tíz szavazókörben nyertek), azonban a körzetek kissé átrendeződtek. A kormánypárti jelöltek egy körzetben tudtak javítani, így ősszel hat (6) körzetben végeztek az első helyen. Az őszi választások a szélsőjobb erős visszaszorulását hozták Oroszlányon, ugyanis jelöltjeik egyetlen szavazókörben sem tudtak eredményesen szerepelni.

A három meghatározó erő (baloldal, kormányoldal és szélsőjobb) összetételében erősebben szerepelt ősszel (93.6%), mint tavasszal (91.4%), azonban a megoszlásuk mutatja, hogy mind a baloldal, mind a kormánypártok a szélsőjobb kárára növelni tudta támogatottságát. A baloldali pártszövetség annak ellenére, hogy ősszel kevesebb párt vett részt az együttműködésben 35.6%-os támogatottságát 40.9%-ra tudta növelni, ami 5.3% növekedést jelent. A kormánypártok a kemény országos támogatottság ellenére csak 4.8%-os növekedést tudtak elérni, azaz 32.6%-ról erősítettek 37.4%-ra. A szélsőjobb térnyerése 23.3%-ról erős csökkenéssel 15.3%-ra mérséklődött, ami 7.9%-os visszaesést jelent.

Egyéb érdekességek

A mellékelt részletes adatokat bemutató táblázatok alapján megállapítható, hogy az emberek közel hat hónap alatt elfelejtettek szavazni. Amíg az országgyűlési választásokon 70 alatt volt a rontott, elveszett, stb. szavazólapok száma, addig a helyhatósági választásokra ez bőven 100 fölötti érték volt. Az egyéni képviselőjelöltek esetében 183 értékelhetetlen szavazat született, ami a leadott voksok 3.4%-a. Ez azért jelentős mennyiség.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy több képviselőben is felvetődött az újraszámoltatás gondolata. A baloldal jelöltjel Molnár István aztán annak ellenére nem élt ezzel a lehetőséggel, hogy 4 szavazattal veszített a korábbi alpolgármesterrel szemben úgy, hogy 27 érvénytelen szavazat volt a számlálás során. A kormánypártok jelöltje Veilandics Béla kezdeményezte az eljárást a Helyi Választási Bizottságnál a 9 szavazatkülönbség miatt, bár itt csak 25 szavat volt érvénytelen az elszámolás során. A táblázatokban ugyan ez nem szerepel, de a valasztas.hu weboldalon látható, hogy az 5. számú szavazókörben érdekes módon 1 darabbal több szavazólap volt az urnákban, mint amennyi szavazó hivatalosan megjelent.

Akárhogy is történtek az események tavasszal és ősszel az biztos, hogy a jelenlegi kormánypárti Czunyiné dr. Bertalan Juditnak és a baloldali összefogás képviselőinek többségével felálló oroszlányi önkormányzat képviselő-testületének hatékonyan együtt kell tudniuk működni annak érdekében, hogy Oroszlány a következő 4 évben valóban sikeresebben tudjon működni, mint az előző ciklusban.