A 2019-es önkormányzati választásokra készülődve gondolom minden politikai szervezet elvégezte a kötelező választási matek házit, azaz elemezte a meghatározó voksolások eredményeit. Az oroszlányiak érdekében reménykedem benne, hogy ezt mind a két pólus megtette. (Ha igen, akkor gyanítom ennek lett az eredménye a „minden mindegy” jellegű hozzáállás a kormánypártok részéről a kampány során.)
Egy biztos az OLPK jelölőszervezetbe tömörült politikai pártok helyi szervezeteinek vezetői kipipálták a feladat végrehajtását. Az OLPK polgármesterjelöltje/polgármestere több riportban is megfogalmazta, hogy a korábbi választások alapján „kódolva volt” egy fölényes, akár mind a 8 körzetet is garantáló győzelem. Bizonyára többen is voltak akik nem teljesen értették ezt a kijelentést. Ezért arra gondoltam, hogy mindenki számára érthetővé teszem, hogy miért voltak az OLPK képviselői szerintem sokkal nyugodtabbak a kampány során. Igaz, hogy az összefogás jelöltjei már a legelején megállapodtak abban, hogy tegyen a másik fél amit akar, akkor sem adják magukat egy mocskos, elvtelen, a másik felet besározó kampányhoz. És örülök, hogy ehhez mindvégig tartottuk is magunkat. Így arra tudunk összpontosítani ami a feladatunk és kötelességünk volt a választókkal szemben.
A 2014-es és 2019-es választások adatai
Akkor ennyi bevezető után lássuk a számokat!
Jelen kis eszmefuttatásom három adatsorral foglalkozik. Az önkormányzati választások eredményének kimenetelével kapcsolatosan matekozni egy azonos elven végbemenő folyamat adataival lehet eredményesen. Az utolsó hiteles mérés a 2014. évi önkormányzati választás volt, így ennek adatai képezik az elemzés alapját. Ez azonban már elég régen volt, így kellett egy olyan adatsor is, amelyik képes megfelelő információkat nyújtani az időközben bekövetkezett változásokkal kapcsolatosan. Ehhez a leghitelesebb segítséget a 2019. évi Európai Uniós választás adatsora biztosította. Azonban az OLPK jelöltjei nem elégedtek meg ennyivel és döntöttek egy reprezentatív közvélemény-kutatás megrendeléséről is, amelyet egy országos szervezet végzett el, egy 500 fős minta alapján szeptember hónapban. Ennek ugyan a várható eredményeket illetően hiteles kvantitatív eredményei nem volt, azonban a ennek érdekében megfogalmazott kérdésekre adott válaszok erős utalásokat tartalmaztak a kormánypárti kontra ellenzéki hovatartozást illetően.
Ezek mindegyike nagyon erős támogatást mutattak az OLPK összefogás közösségének tagjait illetően. Ehhez jött egy erős, de nem agresszív kampány, amely meghozta a várt eredményt az őszi önkormányzati választáson. (Személy szerint sajnálom, hogy az egyes körzetben induló két független képviselő sajnos a kormánypártok malmára hajtotta a vizet. Azonban kellemes meglepetés volt számomra, hogy a hatos körzetben jelöltük még ekkora ellenszélben is sikerrel vette az akadályokat.)
A grafikon két adatsort tartalmaz. Egyikben (narancs árnyalatok) a kormánypártok adatait, másikban (kék árnyalatok) az ellenzéki és civil szereplők összesített adatait mutatom be. Az adatsorok választókerületi szinten bontottak azért, hogy részletesen látható legyen az egyes jelöltek esélye az őszi választáson. A grafikon két elemzési és egy eredmény adatcsoportot tartalmaz. A leghalványabb árnyalatok a 2014. évi önkormányzati választási adatokat mutatják be. Ez minden adatcsoport baloldali oszlopa. A közepesen halvány árnyalat a 2019. évi Európai Uniós választás adatai, amely az adatcsoportok középső oszlopa. És végül az eredményoszlopok a 2019. évi önkormányzati választások adatait mutatják be. Ezek a legmarkánsabb színű oszlopok az adatcsoportok jobb oldalán.
De mi is látható a grafikonon?
A legmarkánsabb információ, hogy Oroszlányon a kormánypárt mindhárom választáson a kisebbséget képviselte. A városban az ellenzéki és civil indulók mindig is nagyobb támogatottsággal büszkélkedhettek (azonban erőik eddig szétforgácsolódtak). Azonban ha mélyebben vizsgáljuk a diagramot, akkor az is látható, hogy 2014 októbere és 2019 májusa vonatkozásában a kormánypártok mérsékelten ugyan, de növelték támogatottságukat. Ez alól egyedül a 8. választókerület (Gyuga képviselő körzete) kivétel, itt már ekkor is érzékelhető volt egy csekély támogatottság csökkenés.
Az ellenzéki pártok ugyan ezen időszakban minden körzetben veszteségeket könyvelhettek el. Erős veszteségek a 2. (Székely), az 5. (Rajnai), a 6. és a 7. (Sólyom) választókörzetben tapasztalhatóak. Mindezek ellenére jól látható, hogy az ellenzési pártok és civilek összesített támogatottsága még így is jelentősen meghaladja a kormánypártok támogatottságát. Ez volt tehát a kiindulás alapja a házi feladatok elvégzése után.
Kormánypártok ellenzékének támogatottsága a városban
És mi lett az eredmény?
Ehhez első körben ki kellett alakítani a megfelelő indulási környezetet. Minden helyi alapszervezettel rendelkező párt vezetője belátta azt, hogy a jelenlegi választási törvény miatt és az elmúlt nyolc-kilenc évben kialakított központi erőtérrel szemben csak egy érdemi összefogás hozhat kedvező eredményt. Így az első lépés a megfelelő jelölőszervezet kialakítása volt. A kormánypártokkal szemben ennek megfelelően egy civilszervezet mögé állt be minden politikai szervezet (DK, Jobbik és MSZP). Ezt a képet tette teljessé az időközben bejegyzett civilszervezet (OLPK) saját jelöltjeivel. Az így létrejött „Összefogás közössége” minden – kormánypártokkal szembeni – érdemi résztvevőt maga mögött tudhatott. Vagyis matematikailag nagy esély volt minden körzet megnyerésére.
Igen ám, de voltak olyan tényezők, amelyek árnyalni kezdték ezt a kedvező képet. Az 1. választási körzetben megjelenő két független jelölt kedvezőtlenül befolyásolta a végeredményt. Sajnos ők nem végezték el még minimálisan sem az esélyek elemzését. Ez azért is érdekes, mert mindkettőjük állítólagosan a kormánypárt eddigi képviselőjének leváltása miatt lépett ringbe. Ha visszaléptek volna, akkor ebben a választókörzetben is erős többsége lehetett volna a kormánypártokkal ellentétes oldalon álló jelöltnek. Így az ő felelősségük, hogy ez 2019-ben nem valósulhatott meg. Nem lennék most a helyükben.
Egy másik erősen kérdőjeles választókerület a korábban baloldali összefogás keretiben politizáló képviselő kiugrása miatt vált bizonytalanná. A 6. választókörzetben éppen ezért egy kicsit erősebb jelenlétet és a jelöltek hovatartozásával kapcsolatosan nagyobb tájékoztatást kellett biztosítani a siker érdekében. Ezúton is köszönöm a körzetben tevékeny civileknek, akik kedvezően befolyásolták jelöltünk sikerességét.
A tényleges végeredményt szerintem már mindenki jól ismeri, így ezzel most nem foglalkozom. Inkább néhány érdekesség, ami csak egy ilyen elemzés során nyerhet megállapítást. A kormányellenes erők Oroszlányon három körzetben ugyan vesztettek erejükből, de még így is jelentős fölénnyel rendelkeznek. Öt körzetben azonban erősödött a kormányellenes hangulat.
Hogy ez pontosan minek is köszönhető, szerintem sosem fogjuk megtudni. Szerény véleményem szerint van benne egy jó adag tényleges kormányellenesség. Biztos vagyok benne, hogy megjelent valamilyen szinten a kormánypárti oligarchák viselt dolgainak nyilvánosságra kerülése is. És abban is teljes biztos vagyok, hogy az oroszlányiaknak elege van már a folytonos háborúkból, a folytonos árokásásokból és mocskolódásokból. Azt gondolom, hogy a kormánypártok jelöltjeit mindezekért megbüntették a város lakói.
Látva azt a folyamatot, amely elkezdődött az országban, kijelentem, hogy roppant büszke vagyok arra, hogy az oroszlányi kormányellenes politikai szervezetek tagjai és vezetői, valamint az aktív várospolitikát folytató civilek Komárom-Esztergom megyében az összefogás kérdésében úttörő szerepet vállaltak és példásan bizonyították, hogy mekkora erő és micsoda lehetőség van az érdemi összefogásban.
Végül, de természetesen nem utolsósorban ismét meg kell, hogy köszönjem az OLPK jelöltjeire szavazóknak, hogy az Összefogás közösségének jelöltjeit támogatták. Önök nélkül ez nem jöhetett volna létre. Gratulálok Önöknek döntésükhöz!
