Támogatottság

Lassan az utolsó hullámok is lenyugszanak, amelyeket a 2019-es év utolsó választása gerjesztett az utóbbi 2-3 hónapban. Igaza volt a borbálai képviselő, frakcióvezetőnek abban, hogy a választás a végére eldurvul és sok mocsok kerül majd a felszínre. Abban azonban erősen tévedett, hogy ez ténylegesen kinek is lesz köszönhető. De hát mi is várható azoktól, akik mindent háborúk és csaták sorozataként élnek meg. Amelynek egyik legjellemzőbb tevékenysége a lövészárkok ásása. De lelkük rajta.

Sokszor emlegetik (általában a vesztesek), hogy a történelmet a győztesek írják. Súlyos teherként nehezedik rám ez a sokak által szajkózott féligazság mostani cikkem írása közben. Én mint mérnök és közgazdász a számokban hiszek. Ugyanis a tények makacs dolgok! Ez is egy jól ismert szólás-mondás, de talán biztos alapot ad mondanivalómnak, így nem vádolhatnak elfogultsággal azok, akik számára a vasárnap kialakult eredmények nem túl kedvezőek, azaz a vesztes oldalon maradtak.

Ennyi bevezető után akkor lássuk a mutatványt! A végeredmények mindig fontosak, ugyanis sok mindent eldöntenek. Azonban a háttérben mindig vannak elemzésre érdemes másodlagos adatok. Mint informatikus érzékkel megvert szakember rendszeresen meg szoktam vizsgálni azokat az adatokat, amelyek a döntésben sajnos „másodlagosak” lettek az eredmények ismeretében, mert sokat lehet belőlük tanulni. Gyakran kiderül ugyanis, hogy ha a folyamatok előtt más döntéseket hozunk, akkor azok más eredménnyel is végződhettek volna. Akkor jöjjön hát egy kis másodlagos elemzés egy győztes szemüvegén keresztül!

A fent ábra a végeredményt mutatja a 2019-es önkormányzati választások oroszlányi eredményeit illetően. A valasztas.hu oldalon található adatok találhatóak meg benne, egyetlen adatsor kivételével, ami nem más, mint a polgármesterjelöltek által elért eredmények „kozmetikázása” annak érdekében, hogy „teljesítményük” – vagyis inkább támogatottságuk – összehasonlítható legyen a képviselőjelöltek teljesítményével. Az ő esetükben az összes szavazatukat elosztottam a körzetek számával, így egy átlagos szavazatszámot kaptam eredményül, amely már jó alap az összehasonlítás elvégzésére.

A választás nagy vesztesei

Az eredmények tükrében látható, hogy a vasárnapi események nagy vesztesei valamennyien a kormánypárt képviselőjelöltjei voltak (Veilandics Béla, Papp Péter, Molnár István). A polgármester jelöltön kívül a másik két jelölt gyakorlott politikusnak mondható, ugyanis mindegyikük volt már tagja a képviselő-testületnek. (Számomra Papp Péter szereplése volt a legnagyobb meglepetés. Ugyanis tőle sokszor hallhattuk, hogy mennyire ismeri a körzetét és mennyire együtt él a körzet lakóival. Ezt a voksok mintha nem igazolták volna vissza.

A „sikeres” „ifjú” titánok

Igen! – mind a két szó idézőjelben. A „sikeres” azért, mert vannak olyan jelöltek, akik ugyan a csatát elvesztették, de a begyűjtött szavazatok alapján nevezhetjük őket sikeres résztvevőknek. Az „ifjú” pedig a koruk miatt került idézőjelbe. Ugyanis itt a politikai életben eltöltött idejük alapján lettek érdemesek az ifjú megjelölésre és nem tényleges életkoruk alapján.

Négy-öt név mindenképpen megemlítendő ebben a csoportban: Szlezák János, Túri Bernadett, Konstchán Flórián Jenő és Molnár Dániel, valamint Szanyi Gábor, de róla inkább később értekeznék. Gáboron kívül mindegyikükre igaz, hogy megugrották a 300-as támogatottsági „álomhatárt” (amit önkényesen én jelöltem most ki). A kormánypárt „ifjú üdvöskéi” jó választásnak tűnnek így utólag. Bernadett és Dániel is leiskolázta saját pártjuk rutinosnak mondható jelöltjeit, de még polgármester jelöltjüket is. Büszkék lehetnek eredményeikre még a vesztés ellenére is, ugyanis két olyan jelölttel szemben maradtak alul, akik az OLPK legtámogatottabb jelöltjei napjainkban.

Szlezák János ugyan nem új név a választások világában, ugyanis korábban már szerepelt jelöltként önkormányzati választáson. Mostani szereplése mindenképpen említésre érdemes, ugyanis a jelenlegi állapot szerint csupán egyetlen szavazattal maradt el a több választáson is nyertes kormánypárti jelölthöz képest.

A „TOP 5” képviselők

A város öt legtámogatottabb képviselője mindegyike az OLPK jelöltje. Támogatottságuk csökkenő sorrendjében: Székely Antal, Lazók Zoltán, Szanyi Gábor, Sólyom Jöran és Rajnai Gábor. Székely, Lazók és Rajnai urak régi motorosok már a politikában, így erős támogatottságuk azt gondolom nem meglepő. Jó magam ugyan egy ciklusos képviselő vagyok, de azt gondolom, hogy jelenlegi sikerem eddigi politikai teljesítményem elismerése a választók részéről. Gáborról még most sem írok semmit, mert számára külön csoportot nyitottam.

A fénylő „üstökös”

És akkor jöjjön Szanyi Gábor! – aki szerintem a választás napjának reggelén nem gondolta volna, hogy ilyen hatalmas támogatottságot tudhat majd maga mögött a nap végére. Akkor nézzük mitől is üstökös Ő (szerintem)?

(1) A legjobb eredményt elért ifjú/kezdő politikus Oroszlányon. (2) Az OLPK összefogás második legerősebb támogatottsággal rendelkező képviselője. (3) Az oroszlányi politikai élet harmadik legtámogatottabb aktív politikusa. (4) 124 szavazattal nagyobb a támogatottsága körzetében, mint a több ciklust végigpolitizáló, egykor Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági elnökként is tevékenykedő, jelenlegi kormánypárti frakcióvezetőnek. (5) Egyedül több támogatottsággal rendelkezik, mint a két legkevésbé támogatott kormánypárti képviselő együttesen.

Szóval szerintem éppen ezért érdemli meg a „fénylő üstökös” jelzőt!

Személyes érintettség

Kanyarodjunk vissza az értekezés elejére és a győztesek általi történelemírás kérdéséhez. Még bőven a kampány előtt több hír is felreppent a kormánypárt jelöltjeiről. Személyekről, körzetekről. Volt egy olyan hír, hogy a polgármesterjelölt (Moles) ellenem indult volna a 7. számú választókörzetben. Ez számomra akkor komoly kihívásnak tűnt. Amikor aztán az egyes körzetek jelöltjei hivatalosan is bejelentésre kerültek, akkor kicsit nyugodtabb lettem, hogy mégsem kell olyan erős és dinamikus kampányra készülni, mintha az ellen oldal polgármesterjelöltje ellen kellene készülődnöm.

Ennél nagyobbat nem is tévedhettem a kampányt és személyes kampányomat illetően. Voltak ugyan ellenlábasomnak olyan húzásai, amelyek időnként fejtörést okoztak és komolyan el kellett gondolkodnom azon, hogyan tovább, de minden esetben sikerült kezelni a dolgot. A Kubatov-listázásos módszer bevetése a kampány során hamar erős ellenérzést váltott ki a körzet lakóiban, amit nagyon sokan jeleztek felém, így ennek eredménytelensége nem volt kérdéses számomra. Az „agresszív kilincselés” sokak számára erőszakos és visszatetsző volt, amit a választás eredménye is visszaigazolt.

Ennek ellenére le kell, hogy írjam, hogy ellenlábasom meglepően sikeres volt ezen a választáson. Rendesen rávert a kormánypárt szinte valamennyi jelöltjére. Az „öreg”, többciklusos aktív politikusokkal szinte azonos támogatottságot ért el vasárnap, ami figyelemre méltó eredmény. Ha más körzetben indítják, akár még eredményes is lehetett volna. Ha a kormánypárt valóban a fiatalítás mellett döntött volna a kompenzációs lista összeállítása során, akkor sokkal előrébb tette volna a listán és ma akár listás képviselőként tagja is lehetne az új képviselő-testületnek.

Sebaj, van öt éve arra, hogy sok szempontból felnőjön és újra rajtvonalhoz álljon. A mai önmagánál kevésbé „agresszíven” és sokkal felkészültebben, megmutatva valamit igazi önmagából és önállóságából. A kormánypárt oldalán talán ő lehet egyszer a „fénylő üstökös”!